Záró kérdések:

1.       Hogyan, mikor, miért jutott eszembe/jutottam arra a döntésre, hogy gyógypedagógus legyek?

Már kicsi gyermek-koromban sok autista gyermekkel találkoztam, főként a sakkoktatásokon, sakkversenyeken Egerben. Később középiskolás koromban már a sakktáborokban is részt vettem segítőként, ahol szintén szerencsém volt velük találkozni, valamint a sakkoktatásukban is részt venni. Egyik jelenlegi legjobb barátom és volt sakk-csapattársam is autista, valamint egy volt általános iskolai osztálytársam testvére is. Szinte egész életemben végig kísért jelenlétük és csodálattal néztem a sakkban, vagy más részterületen kiemelkedő tehetségüket. Nagyon szívesen foglalkoztam velük. Ez volt az egyik dolog, amiért erre a döntésre jutottam. Másrészről mindig csodálattal figyeltem a jó; gyermekcentrikus pedagógusok munkáját.

2.       Kik, hogyan és miért befolyásolták a fenti ötleteimet/döntéseimet?
A család támogatott a döntésemben, de nem befolyásolták, inkább rám bízták azt.
Ami meghatározó volt, az a napközis sakktáborokban megszerzett „gyakorlati” tapasztalataim voltak. Ezek egyre jobban megerősítettek abban, hogy helyesen döntöttem, amit természetesen azóta is így gondolok.

 

3.       Kik, hogyan és miért jelentenek számomra fontos, pozitív pedagógiai mintát vagy elrettentő mintát?
Számomra Csapó Benő tanár úr nagyon pozitív pedagógiai mintát jelent. Főként azért, amit a kisfilmben láttam és mondott a gyermekekről. Valóban figyelembe veszi a tanulók közti különbségeket akár képesség terén, akár szociális téren. Elfogadja őket olyannak, amilyenek – kis egyéniségeknek, - onnan próbálja őket alakítani, formálni, csiszolni.
Elrettentő példám is van, - ha lehet név nélkül, - akkor az én 3. és 4. osztályos tanítóm, aki előszeretettel alázta meg a gyerekeket a gúnyos megjegyzéseivel a tanítási órákon, nem törődve azoknak a gyerekek lelkivilágára ható káros következményeivel.

 

4.       Hogyan értékelhetők a tanulásról, tanár-, diákszerepről alkotott nézeteim, hogyan befolyásolják a gyógypedagógussá válásomat?
A tanulásnál a tanulás egyéni támogatásában hiszek, a magyarázat mellett szükségesnek tartom természetesen a változatos tanulássegítő eszközök használatát.
A tanár-diák szerepnél nagyon fontos a közvetlen hangnem, nem szabad alá-fölé rendelő viszonyt kialakítani, inkább a partneri viszonyra, bizalomteljes légkör kialakítására kell törekednie a pedagógusnak.
Mindez, amit leírtam, azt gondolom, hogy pozitívan befolyásolják a gyógypedagógussá válásomat.

 

5.       Miért vonzó számomra a gyógypedagógusi munka?
Azért tartom vonzónak, mert megtapasztaltam azt, hogy mennyire jó dolog, olyan gyereknek segíteni, aki sokkal nagyobb hátrányból indul, mint hasonló korú társai. Azt gondolom, hogy fogyatékos gyermekeknek megtanítani valamit kevésbé látványos, de sokkal nagyobb dolog mind a gyermek, mind a pedagógus részéről, mint a nem fogyatékos társaiknak. Tapasztalatom szerint egyre több tanulónak van szüksége fejlesztő órákra, amiken szívesen foglalkoznék velük.

 

6.       Milyen pedagógiai kompetenciákkal rendelkezem, és melyek azok a kompetenciaterületek, amiben még fejlődnöm kell?
Együttműködési képességem mellett, a problémamegoldó-, kommunikációs képességemet igyekszem tanulást támogató különböző stratégiákat, módszereket alkalmazására felhasználni.
Törekszem az egyéni, valamint az életkori sajátosságaiknak legmegfelelőbb módszereket megválasztani, alkalmazni. Továbbá az egyéni bánásmód módszereit érvényesíteni úgy, hogy közben a hátrányos helyzetű, az SNI vagy a BTMN-nel küzdő tanuló a többi gyermekkel együtt történő sikeres neveléséhez hozzájáruljak az esélyteremtés jegyében.
Szeretnék fejlődni és mindig megújulni a hátrányos helyzetű, az SNI vagy BTMN-nel küzdő gyermek oktatásához és neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültségemben.

 

7.       A kurzus mely elemei járultak hozzá leginkább a pedagógiai fejlődésemhez?
Számomra egyrészről a tanári szerepekkel való megismerkedés járult hozzá leginkább a pedagógiai fejlődésemhez, amit elméleti síkról gyakorlati megvilágításba helyeztünk át.
Másrészt nagyon megérintett és mély nyomot hagyott bennem Csapó Benő tanár úr pozitív személyisége, határozott karaktere, pedagógiai nézetei, valamint a gyermekekhez való partneri hozzáállása, gyermekközpontúsága.